Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



1870-ben alakult egylet, melynek létrejöttét a kiegyezés utáni szabadabbá váló légkör tette lehetővé. A kör alapszabályának megszületése után gazdag és tevékeny élet bontakozott ki. Termet béreltek, ahol rendszeressé váltak a vasárnapi összejövetelek, illetve a bálok, az amatőr-csoportok működése, a színi és ismeretterjesztő előadások adták a társasági élet kereteit. Már a 20. század elején megfogalmazódott az önálló épület igénye is, ami 1927-re vált valósággá, amikor a kölcsönök felvétele és sok közös munka után felépült a székház, amelyet ma is magáénak érez a településrész lakossága. 1945-ben szinte minden mozdítható eltűnt a házból, ami 1961-ig a pártbizottság (MSZMP és jogelődjei) tulajdonába került. Eközben az olvasókör csak rövid ideig működhetett.
1956 novemberében kapta aztán vissza a házat a kör, ami 131 bejegyzett taggal, Kiskanizsa Olvasóköre elnevezéssel kezdett ismét tevékenykedni. Ekkor Gozdán József volt az elnök, Vizeli Dezső a titkár és Hajgató Sándor a háznagy.
Az épület 1962-63-ban az IKV, majd 1963-tól a városi tanács tulajdona lett. A Móricz Zsigmond Művelődési Ház létrejöttét követően az intézmény átvette az olvasókör funkcióinak egy részét, s így annak működése megszűnt.
A rendszerváltás után éledt ismét újjá az olvasóköri élet Rodek György vezetésével. A művelődési házzal közös több rendezvénye jól szolgálja a hagyományos egyleti életet.
 
/1